Hétköznapi apróságoknak tűnő jó cselekedetek, önkéntes munka. A Lapról Hangra olyan kezdeményezés, mely a látássérült emberekért van, értük működik. Az önkénteseink a sajtóban megjelenő cikkeket olvassák fel számukra, hogy bekapcsolódhassanak a kulturális, gazdasági, hétköznapi írott sajtóba, mely által kitágíthatják világukat, bővíthetik ismeretanyagaikat.
Önkénteseink heti vagy havi rendszerességgel mp3 formátumokban olvasnak fel újságcikkeket, szorgos munkájuk, kitartásuk és önzetlenségük kiemeli őket a hétköznapokból.
Bebesi-Horváth Kata kifejezetten gyerekek számára olvas fel meséket különböző újságokból, Youtube csatornájára pedig könyvekből is. Kellemes hangjával és interaktív előadásmódjával azonnal leköti a gyerekek figyelmét. Hogy megismerjék látássérült olvasóink Katát, készítettünk vele egy interjút.
Szia Kata! Köszönjük szépen, hogy elvállaltad az interjút, igazán örülünk, hogy aktív felolvasója vagy a Lapról hangra oldalnak. Kérlek, meséld el nekünk, hogy hol találkoztál az oldalunkkal?
- B.-H. Kata: Még évekkel ezelőtt említette az egyik növendékem, hogy rálelt az oldalatokra. Amikor azt a házi feladatot adtam neki, hogy gyakorolja otthon a hangos olvasást, egyből a Lapról Hangra jutott az eszébe.
De jó! Ennek igazán örülünk, ritka, hogy valaki ilyen fiatalon ismerje az oldalunkat. Neked van-e esetleg látássérült ismerősöd a közvetlen környezetedben?
- B.-H. Kata: Egy olyan ismerősöm van, aki születése óta vak. A családomban azonban sajnos jellemző volt a gyengénlátás a felmenőim között. Az apai nagymamám teljesen megvakult idős korára. Az anyukámnak szürke hályog volt az egyik szemén.
Mióta olvasol fel látássérült hallgatóknak?
- B.-H. Kata: Tulajdonképpen azóta, amióta elindítottam a Katica mesél youtube csatornámat, a Covid vészhelyzet alatt, korábban csak a szűk családi és baráti körnek olvastam. A Lapról Hangra oldalra pedig 2013-ban csatlakoztam.
Miért kezdted el a felolvasásokat?
- B.-H. Kata: Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy nem azzal a szándékkal vágtam neki a meseolvasásnak, hogy látássérülteknek olvassak fel. Két gyermekem van. A kisebbik 5 éves és napi szinten kb. 1-1,5 órát olvasok neki mesét. A téli hónapokban ennél jóval többet. A karantén első két hete után, ahogy beszélgettem a szülőtársaimmal, azt tapasztaltam, nem csak nekem nehézség lekötni egész nap a lakásba bezárva az 5 éves kisfiamat, hanem ez egy általános probléma, kihívás ebben a kialakult vírusos helyzetben. Talán az első videóimat úgy posztoltam a Facebookon, hogy míg a szülők isznak egy kávét, addig a gyerekek hallgassanak egy kis mesét. Másrészt azon gondolkodtam, a napi rutinból miként billentsem kicsit ki magam. Kitaláltam, hogy a legszorosabb baráti körömben a gyerekeket meglepem egy mesével. Az első mese után várták a másodikat is. Kérdezgették, hogy Kata mikor olvasol? A célom az volt, hogy úgy kössem le a gyerekeket a képernyő előtt, hogy használhassák közben a fantáziájukat. Vagy csak egyszerűen hallgassák a mesét, vagy rajzoljanak arról, amit éppen hallanak. Csak kb. 1 hónap elteltével jöttem rá, hogy ez jó lehet látássérült, nem látó gyerekek számára is, hiszen rajtam kívül semmi más nincs a videóban képi anyagként. A youtube viszont egy olyan csatorna, amit látássérültek is gyakran látogathatnak. Így egyaránt tudok örömöt szerezni a látó és a látássérült gyerekeknek is.
Milyen cikkeket szeretsz felolvasni? Miért pont a meséket választottad?
- B.-H. Kata: Korábban sosem olvastam fel cikkeket önkéntes céllal. A meséket nagyon szeretem. Abban hiszek, hogy gyerekre és felnőttre egyaránt jó hatással van a mesék világa. Ezért nem is volt kérdés számomra, hogy milyen műfajt fogok felolvasni.
Mesélj egy kicsit magadról! Hány éves vagy? Hol laksz?
- B.-H. Kata: Idén töltöm be a 43.életévemet. Elvált anyuka vagyok. Két gyermeket, egy 5 éves kisfiút és egy 13 éves leányzót nevelünk közösen a volt férjemmel. Szerencsére nagyon jó a viszonyunk a gyermekeim édesapjával. Zuglóban lakom a Városligettől nem messze. Nagy ajándék a Városliget. Szeretek itt lakni. Gyakran megyünk ki biciklizni a gyerekekkel, vagy sportolni. A kisfiam például nagyon szeret hajnalban elkísérni, amikor kimegyek a ligetbe futni. De szeretek az Olof Palme ház elé kiülni olvasni, vagy hallgatni a madarak csicsergését.
Mesélj kérlek részletesebben művészi életpályádról!
- B.-H. Kata: 2001-ben végeztem színészként a Gór Nagy Mária Színitanodában. A kislányom születéséig a Madách Színház társulatába tartoztam. A kislányom születése után úgy döntöttem, szabadúszó leszek és a tanítás lesz a fő profilom, az éneklést pedig parkolópályára teszem. Ez azt jelentette, hogy elvétve vállaltam énekes fellépéseket és a beszédtechnika oktatása maradt a fókuszban. 20 éve oktatok beszédtechnikát üzletembereknek, jogászoknak, orvosoknak, és minden olyan fejlődni vágyónak, akinek munkaeszköze a kommunikáció, a szép beszéd. Színitanodákban is oktattam több éven át. Jelenleg magántanárként fogadom a növendékeimet, illetve rendszeresen tartok vállalati tréningeket is. Az éneklésbe viszont most, hogy már nagyobb a kisfiam, szeretnék újra több energiát fektetni. Nagyon szeretek énekelni. Végül is 13 éves korom óta az éneklés az életem része.
Végeztél-e korábban önkéntes munkát, a felolvasásokkal párhuzamosan van-e más önkéntes munkád?
- B.-H. Kata: Ha az adakozás némileg betudható önkéntes munkának, akkor igen. Két zuglói családsegítő alapítvánnyal is kapcsolatban állok, és amikor módomban áll, segítek. Más önkéntes munkám nincsen.
Kinek és miért ajánlanád a Lapról Hangra önkéntes munkáját?
- B.-H. Kata: A növendékeimnek rendszeresen ajánlom évek óta az oldalatokat, mert remekül össze lehet kötni a gyakorlást és a másoknak való örömszerzést. Ezen kívül azoknak ajánlom, akiknek van idejük, kedvük felolvasni, legyenek akár civilek, akár színészpalánták.
Mi sem bizonyítja jobban, hogy a vírus-járvány alatt is lehet aktívan és tevékenyen dolgozni, mint az, hogy a Katica mesél oldalt közönségdíjra jelölték.
- B.-H. Kata: Igen, a karantén alatt az Interticket és a Jegy.hu elindította a Támogasd a kultúrát kezdeményezést olyan művészek számára, akik a karantén alatt, ingyenes művészeti tevékenységükkel szórakoztatták, a nagyközönséget. Indítottak egy szavazást és bár a nyertesek közé nem kerültem be, az utolsó körben legnagyobb meglepetésemre a különdíjasok közé választottak. Eleve nagyon jól esett, hogy jelölt lettem a szavazáson, aztán az, hogy rengetegen szavaztak rám. Szívből, szeretetből olvasom a mai napig, általában heti egyszer a meséket. Sok kisgyerek és képzeljétek, felnőtt is várja, hogy hétről hétre új mesét olvassak fel. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyi ember tetszését fogja elnyerni a Katica mesél. És még egy dolgot szeretnék megemlíteni. Végtelenül hálás vagyok az iparművész sógornőmnek, L. Molnár Zsuzsának, hogy megrajzolta a logót a csatornához.
