Beszélgetés Lakatos Melittával, a poznani nemzetközi Braille-verseny harmadik helyezettjével
Meli egy kedves, cserfes lány, aki a tizenévesek mindennapjait éli. Az, amiben eltér a legtöbb tizenöt éves lánytól, fiútól, az olvasás. Nem képregényeket vagy ifjúsági magazinokat, hanem Braille-írásos könyveket fal éjjel-nappal. Sokszor nem is könyv formában ismerkedik a versekkel, regényekkel, hanem a Braille-kijelző segítségével. A Braille-kijelzőt a mobiltelefonhoz csatlakoztatva Meli bármit elolvas. Arra, hogy mennyire tud és szeret Braille-ben írni-olvasni, nem is kell jobb bizonyíték, mint a Poznanban megrendezett nemzetközi Braille-verseny.
Május 16-a és május 18-a között cseh, lengyel és magyar látássérült versenyzők mérték össze Braille írás-olvasási, szövegszerkesztési képességeiket. Hazánkat három versenyző képviselte. Melitta volt az egész vetélkedő legfiatalabb résztvevője. Ő és másik két versenyzőnk, Veiland Orsi és Péter Zsigmond is nagy-nagy lelkesedéssel és kitartással készült a lengyelországi versenyre.
Először is arról kérdeztük Melit, hogyan értesült a Braille-versenyről, és hogyan készült fel a hazai és a nemzetközi fordulóra.
„A magyartanárom, Varró Andi néni küldött egy kör e-mailt az osztályomnak, ami a versenyfelhívást tartalmazta, én vettem a bátorságot, és jelentkeztem.
A hazai fordulóra Molnár Ákos, az Infoalap munkatársa segítségével készültem, amit nagyon szépen köszönök neki ez úton is.
A lengyelországi fordulóra igényeltem kölcsönbe kijelzőt, amit hosszadalmas várakozás után meg is kaptam, és tudtam gyakorolni.„ – meséli.
Szerencsére Meli nem izgulós fajta, az a kis izgalom, amit érzett a verseny előtt, talán még jót is tett neki; hozzájárult a jó helyezéséhez.
„Mivel tudom magamról, hogy lassan olvasok, ezért csak az volt a félelmem. De tudtam, hogy nem azon áll és bukik minden, úgyhogy nem izgultam annyira, mint a hazai forduló előtt." – így foglalja össze a versenyre történő készülődést. Meli nemcsak nagyszerűen helyt állt a versenyen, hanem sok-sok maradandó élménnyel és egy Braille-kijelzővel tért haza. Szeretné viszont többször is használni a Braille-írást a hétköznapokban. Megtudhatjuk, milyen kreatívan, játékosan viszonyul a Braille-hez.
„Nagyon szeretek mindenhogy olvasni, de legfőképpen Braille-ban. A Braille írás-olvasást sajnos az iskolában elég kevésszer használom, csak matekórán írok. Van, amit viszont a suliban is tudok használni, a Braille kotta, és azt is nagy örömmel teszem.
Két zenész osztálytársammal szoktunk egymásnak lekottázni egy szót, amit ki kell találni.
Ez arra is jó, hogyha olyan helyen vagyunk, ahol nem szabadna csúnyán beszélni, akkor le tudom kottázni."
Habár Meli még csak nyolcadikos, már biztos benne, hogy a továbbtanulásához nagy segítség lesz a Braille-írás-olvasás és a poznani versenyen nyert kijelző.
„Helyesírást lehet a Braille-ből tanulni, sőt, ha Braille-ben olvasok egy szöveget, akkor úgy jobban megértem, mintha csak simán lehallgatnám gépen. Zenei pályára készülök, szolfézs tanszakra felvételt nyertem a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumba."
Gratulálunk Melinek a poznani versenyen elért eredményéhez, sok sikert és kitartást kívánunk a továbbtanuláshoz.
A projekt megvalósítását a cseh, magyar, lengyel és szlovák állam által létrehozott Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja. A Nemzetközi Visegrádi Alap célja, hogy előmozdítsa a fenntartható együttműködést a közép-európai régió országai között.
Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása