Cikkajánló
1./ Fogyatékosság és Szentírás – 1. rész
A cikkíró azokat a kérdéseket vizsgálja a hívő ember szemszögéből, amelyeket valószínűleg sok, fogyatékossággal élő ember és családtagja feltett magának. Többek között arra keresi a választ, hogyan reagált a kereszténység évszázadokon keresztül a fogyatékossággal élőkre. Szeretettel, megértéssel? Betegségnek, isteni büntetésnek hitték a fogyatékosságot? Hogyan tud az ember a hétköznapjaiban elfogadható választ adni rá? Isteni szándéknak, a terv részének kell tekinteni, vagy el kell fogadni, hogy az isteni gépezetbe is hiba csúszhat? Esetleg közeledjünk tisztán tudományos szempontok alapján a problémához? Hívő és nemhívő olvasók számára egyaránt elgondolkoztató kérdéseket vet fel a cikksorozat első része.
2./ Fogyatékosság és Szentírás – 2. rész
A cikksorozat második részében szinte filmszerűen, alapos kommentárokkal megelevenedik a vakon született ember és Jézus találkozása. A cikkíró kihangsúlyozza azt a mozzanatot, hogy a találkozás révén a vakon született ember cselekvővé válik. Maga dönt úgy, hogy elmegy a tóhoz, mert hisz a gyógyulásában. Egy, segítségre szoruló emberből tehát egy, az életét irányítani akaró ember lett – a cikkíró szerint – a hit által. Levonhatunk a történetből valamilyen általános tanulságot? Üzenetértékűnek, akár vigasztalásnak is tekinthetjük, vagy nézzük inkább a jelenet kidolgozottságát, és tegyük fel bátran a kérdést, hogyan látnánk a jelenetet a tanítványok, a vakon született ember, egy járókelő és Jézus szemszögéből?
3./ Fogyatékosság és Szentírás – 3. rész
Sokak kérdésével kezdi a cikkíró a következő gondolatmenetét: miért nem történnek manapság is csoddás gyógyulások? Lehet, hogy át kell értelmeznünk a gyógyulás fogalmát, és belegondolnunk, hogy egy orvosi segítség is tekinthető isteni figyelemnek, közbeszólásnak az életünk alakulásában? Hogyan viszonyuljunk Ádám és Éva bűnéhez? Ők az emberiség első szerződésszegői? Az ő kíváncsiságuk következménye a fogyatékosság? Elfogadható egyáltalán ez a magyarázat, nem túlságosan didaktikus és leegyszerűsítő? Hogyan viszonyuljunk a megbocsátáshoz? Lehet ez fontosabb, mint a testi gyógyulás, esetleg ez a testi gyógyulás előfeltétele? Sok-sok izgalmas kérdést vet fel a cikk, amelyekre mindenki világnézetének, aktuális helyzetének megfelelően válaszolhat.
4./ Magyar volt-e Petőfi? – 1. rész
Sokan valószínűleg az iskolai Petőfi-életrajzok alapos áttanulmányozása után is méltatlankodva kapják fel a fejüket erre a kérdésre. Mit is lehet erre válaszolni, hogyne lett volna magyar? Ha viszont közelebbről megvizsgáljuk a helyzetet, és szlovák identitású édesanyjára gondolunk, nyugodtan mondhatjuk, hogy Petőfi anyanyelve szlovák volt. A kutatások alapján szülei valószínűleg szlovákul beszélgettek egymással, miközben édesapja nagy hangsúlyt fektetett rá, hogy Petőfi megtanuljon magyarul, és magyar identitásúként nőjön fel. Miközben a cikket hallgatjuk, elgondolkozhatunk azon a természetes kétnyelvűségen, amelybe Petőfi belenőtt, vagy azon, miért lehetett számára és szülei számára annyira fontos a magyarsághoz tartozás.
5./ Magyar volt-e Petőfi? – 2. rész
Miért volt Petőfi apja számára rendkívül fontos családja asszimilálódása? Azért, mert magyarnak érezte magát, vagy azért, mert ezt kívánták az üzleti érdekei? Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a korabeli Magyarországon természetes volt a többnyelvűség. Az egy-egy nemzetiséghez tartozás gyakran összekapcsolódott egy bizonyos vallási felekezethez való tartozással is. Gondolkozzunk el azon, hogy Petőfi evangélikus iskolákban tanult, ahogyan az akkori szlovák családok gyermekeinek döntő többsége. Ahogyan azt a cikk első részéből tudjuk, a szlovák anyanyelvű diákok között kínosan ügyelt magyarságára. Lehetne-e más a magyar nemzeti költészet egyik nagy alakja, mint ő, aki jól leképezi a kor természetes viszonyait? Talán éppen a többnyelvűség tette őt egyértelműen magyarrá?
6./ Melyik volt az II. világháború leghajmeresztőbb fogolyszökése?
Valóságos háborús film elevenedik meg előttünk a cikk olvasásakor. Látjuk az alagutat ásó foglyokat, halljuk, amint a többiek tornáznak közben, hogy a zajjal elvonják a német őrök figyelmét az alagútásásról. Az egyik alagutat a három közül felfedezik. A brit foglyok továbbra is ásnak. Azok közül viszont, akik kijutottak, csak három embernek sikerült ténylegesen megmenekülnie. Hogyan is történt minden? Mi lett azokkal, akiket később mégis elfogtak? Hallgassuk meg figyelmesen a „hadi tudósítást”!
Szabó Gyula felesége, Pálma mesél a mindennapjaikról. Az, hogy a férjét körülvette minden szeretetével, egy természetes életformává vált a számára. Tanulságos lehet ez az interjú mindenkinek. Valahogy azt érezhetjük, hogy igen, így kellene viszonyulni azokhoz a beteg családtagjainkhoz, akik már nem olyanok, mint régen, akikről naponta látjuk, hogyan válnak egyre védtelenebbé, kiszolgáltatottabbá. Vagy melyikünk ne szeretné, ha ilyen szeretettel, gondoskodással vennék őt körül a családtagjai?
Kiváló ötlet születésnapra, névnapra. Különleges finomság, aminek biztosan mindenki örül. Ha valaki kipróbálja, feltétlenül mesélje el a „Hozzászólok” rovatban, milyen volt, és mit szólt hozzá az ünnepelt.
9./ Átok vagy áldás a tehetség?
Nem, a tehetség nem mindig tör magának utat. Nem, a tehetség nemcsak egy különleges képesség, hanem az is fontos, hogy motivált legyen a tehetséges ember a tehetsége fejlesztésében. A család, a tanárok segíthetnek, hogy kialakuljon, aztán pedig fenn is maradjon a motiváció. A tehetséges emberek ugyanis nemcsak tehetségből kaptak többet az átlagosnál, hanem sokszor érzékenységből, szorongásokból is. Nagy szerepe van a környezetüknek abban, hogy örömként megélt adottsággá tegye a tehetséget.
10./ A kapcsolatunk nemes küzdelem
Képzeljünk el egy afrikai férfit, amint locsolóverset mond, vagy gondoljunk arra, milyen is magyar háziasszonyként bevásárolni egy afrikai piacon! Hogyan jelentkeznek a különbségek és a hasonlóságok, ha két, ennyire távoli kultúrában felnőtt ember házasodik össze? Mit tanulnak egymástól, mi az, amit elfogadnak és az, amiből nem engednek? Hogyan lesz egy átlagos afrikai és egy átlagos magyar család gyerekéből egy nem átlagos afrikai-magyar család?
Jó olvasgatást, érdekes beszélgetést kívánunk a cikkekről.
Mi is a Lapról hangra kezdeményezés
A Lapról hangra oldalon látó önkéntesek olvasnak fel újságcikkeket igazoltan vak vagy gyengénlátó hallgatóknak. Az újságok, folyóiratok túlnyomó többsége kizárólag nyomtatásban jelenik meg, vagy a képernyőolvasó és nagyító programok által nem kezelhető felületen érhető el. A Lapról hangra viszont egyszerűen hozzáférhetővé, sőt letölthetővé teszi ezeket. Portálunk azonban nemcsak a legkülönbözőbb témájú cikkek lelőhelye, hanem egy baráti közösség is, amelynek látó és látássérült tagjait az olvasás szeretete köti össze. A cikkek után található „Hozzászólok” rovatban és a www.vakinfo.hu weboldalon létrehozott fórumtémában olvasóknak és felolvasóknak egyaránt lehetőségük van a cikkek megvitatására.
A regisztrációról
A Lapról hangra olvasóinak és felolvasóinak is regisztrálniuk kell az oldal használatához. Gyakran visszatérő kérdés, hogy miért fontos a regisztráció.
A vak és gyengénlátó olvasók regisztrációja és látássérültségük igazolása azért nélkülözhetetlen, mert különböző törvényi és szerzőjogi előírások miatt kizárólag igazoltan látássérült felhasználók számára tehetjük meghallgathatóvá a felolvasott cikkeket a szabad tartalom kivételével. A regisztráció csupán néhány lépésből áll, és a látássérültséget igazoló irat szkennelt vagy fénymásolt változatának beérkezése után válik véglegessé. Amennyiben bármilyen probléma merülne fel a regisztráció során, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a
e-mail címen, hogy segíthessünk a megoldásban.
A felolvasók regisztrációja azért fontos, hogy az általuk felolvasott cikkekkel kapcsolatban (pl. az írás pontos megjelenési helyének és idejének vagy esetleges technikai kérdéseknek a tisztázására) fel tudjuk velük venni a kapcsolatot. Természetesen a felolvasóknak is örömmel rendelkezésére állunk a regisztrációval és a technikai kérdésekkel kapcsolatban a e-mail címen.
Technikai tanácsok a felolvasóknak
Az alábbiakban néhány olyan tanácsot olvashatnak, amely megkönnyíti az olvasók számára az Önök által beküldött cikkek közötti eligazodást, és javítja a felolvasás hangminőségét. 10 MB a feltöltési korlát, ezért a hosszabb cikkeket több részben kell feltölteni.
Kérjük, hogy a cikkek beküldésekor mindig adják meg:
– a cikk címét (többrészes esetén számozva),
– az újság nevét,
– a megjelenés évét (ne írjanak évfolyamot!),
– lapszámot vagy hónapot, napilapoknál dátumot.
Jelezzék azt is, milyen témakörökbe sorolható be az adott írás. Ez a későbbi címkézés miatt jelent segítséget, hiszen az olvasók nemcsak újságok címére, hanem témakörökre is rá tudnak majd keresni.
Figyeljenek a felvétel hangminőségére és hangerősségére.
Technikai problémáikkal bátran keressenek bennünket.
Szabad tartalom
Örömmel ajánljuk minden kedves olvasónk és felolvasónk figyelmébe a Lapról hangra oldalon elérhető Szabad tartalom kategóriát. Az itt található információk regisztráció nélkül is meghallgathatóak.
Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása
