Az okostelefonnal készített kép a vak emberek számára mást jelent, mint a többségnek – egy megfelelő alkalmazás segítségével a készülék megnövelheti a vak emberek önállóságát.
A legtöbb ember számára nem okoz nehézséget, hogy elolvassa az élelmiszerek csomagolásán lévő feliratokat, vagy átfussa a napi postáját. A vak emberek azonban eddig csak barátok, családtagok vagy egy fizetett alkalmazott segítségével jutottak hozzá ezekhez az információkhoz. Így tehát vagy kénytelenek voltak mások szabad idejét igénybe venni, vagy pedig pénzt költöttek a felolvasásra. Ma már azonban számos más lehetőség is a rendelkezésükre áll.
Ahogy egyre több okostelefonos alkalmazás vált hozzáférhetővé (tehát a telefonba beépített beszélőprogrammal vagy akár Braille-kijelzővel használhatóvá), a vak emberek immár akkor is megszerezhetik a számukra szükséges információkat, ha nincs látó segítség a közelben. Tudni szeretné, milyen színű az inge? Használja a színfelismerő alkalmazást a telefonján! Tudni szeretné, hogy világos vagy már sötét van-e kint? Használja a fényérzékelő alkalmazását! El szeretne olvasni egy hirdetményt a hirdetőtáblán? Mi sem egyszerűbb, csak kapcsolja be telefonja szövegfelismerő alkalmazását!
Az Apple Appstore egyik legújabb terméke a látássérült emberek számára fejlesztett VizWiz. Ennek a jellegzetessége, hogy szoftverek helyett itt más emberek készítik el a kép leírását. Az elkészült képek ugyanis egy úgynevezett emberi felhőhöz jutnak el. Az emberi felhő önkéntesekből áll, akik tíz másodpercet arra fordítanak az idejükből, hogy körülírják a beérkezett képeket. A VizWiz fejlesztői a következőképpen foglalják össze a szolgáltatás lényegét: Készítsen egy képet, kérdezzen, és mi válaszolunk!
A New York-i Rochester Egyetem által kifejlesztett ingyenes alkalmazás és szolgáltatás iránt tíz-tizenkét ezren érdeklődtek az első két hónapban. Az egyetem diákjaiból és dolgozóiból álló önkéntes csoport egy hangjelzés útján értesül arról, ha a Twitteren, SMS-en vagy interneten keresztül beérkezik egy kérdés. A választ pedig visszaküldik a kérdezőnek. „A legnépszerűbb kérdések a különböző termékeken olvasható feliratokra vonatkoznak. Többnyire arra kíváncsiak az emberek, hogyan kell megfőzni az adott ételt, vagy mikor jár le egy termék szavatossága.” – mondja Jef Bigham, a szolgáltatás kigondolója.
„A beküldött képek alapján pontosan érzékelhető, milyen napszakban vagyunk. Reggelenként főleg a ruhadarabok színével kapcsolatos kérdéseket kapunk. Vannak, akik azt szeretnék tudni, illik-e az ingük a nadrágjukhoz. A keleti parti időzóna szerinti délután egy-két óra tájban sokszor küldenek be borcímkékről készített képeket. A bor évjáratát és összetevőit akarják megtudni.” – meséli Bigham professzor.
A Rochester Egyetem dolgozik egy másik, a VizWizhez hasonló szolgáltatáson hallássérült emberek számára is. A hallássérült emberek számára tervezett AudioWiz szolgáltatás lényege, hogy az alkalmazás hangfelvételeket készítene, és ha bármilyen okból szükséges, akkor a felvételek elküldése után leírást adna az elmúlt harminc perc hangzó eseményeiről. Ez például akkor lehet hasznos, ha a repülőtéren váratlanul megindul az emberáradat egy irányba minden látható ok nélkül. Ezt a szolgáltatást egy szoftver nem tudja biztosítani, tehát csakis emberi erővel kivitelezhető a megoldás. Bigham professzor megjegyzi, hogy az informatikusok híresek arról, hogy sokáig ébren vannak, ezért a reggel hat és hét óra közötti időszakra nehéz az egyetem dolgozói közül önkénteseket találni.
Az emberi felhőről
„Rendkívül izgalmas munka a technika felhasználásával segíteni másoknak. Csodálatos új lehetőség, hogy az internet révén mindenütt jelen vannak az emberek, Mindenki kapcsolatban van a többiekkel, így nagyszerű dolgokat vihetünk véghez.” – mondja Bigham professzor. „Eddig csak dobálóztunk olyan kifejezésekkel, mint az emberi felhő, most pedig részei vagyunk az emberi felhőnek.”
„A korábbi hasonló kezdeményezések rengeteg időráfordítást igényeltek. A Vikipedia egy-egy sürgős szócikkének megírása például nagyon sok időbe telt. A mi szolgáltatásunk érdekessége a jelenidejűség. Azok, akiknek azonnal szükségük van az emberi felhő által nyújtott segítségre, szinte rögtön meg is kapják azt. A felhasználók tisztában vannak annak az előnyeivel, hogy egy embertől érkezik a válasz, ezért olyan „őrült” kérdéseket is feltesznek, amelyek megválaszolására egy automata képfelismerő rendszer nem lenne képes. Volt például egy ügyfelünk, aki az eget fényképezte, és néhány órán át öt percenként kérdezte, hogy mit lehet látni a képeken. Nem tudtam elképzelni, hogy ez meg mire jó. Később megköszönte az illető, hogy segítettem neki naplementét nézni.”
Vak fényképészek
A váratlan fejlődés következtében a 21. században a vak emberek szükségét érzik annak, hogy elsajátítsák a fényképezés alapjait, és élni tudjanak az okostelefonok által kínált lehetőségekkel. Hogyan kell a kamerát tartani? Milyen közel kell vinni a kamerát a lefényképezni kívánt tárgyhoz? A fény beesési szöge, a nézőpontok és a fényviszonyok olyan tényezők, amelyek nem magától értetődőek valaki számára, aki soha nem látott. Steve Nutt a születésétől kezdve vak számítógépes szakember. Két hétbe került a számára, mire rájött, hogyan fényképezzen. Meg kell hagyni, hogy igen sajátos módon fényképez, vagyis egészen máshogyan, mint a látók.
„Mielőtt lefényképeznénk egy tárgyat, például egy konzervdobozt, biztosnak kell lennünk abban, hogy az egész konzervdoboz rajta lesz a képen. Úgy állítjuk a dobozt, hogy a címkéje legyen felül, és a doboz fölé tartjuk a kamerát. Ha egy feliratról készítünk képet, középre helyezzük a papírt, és 30 centiméter távolságból fényképezünk. A kezünket teljesen egyenesen tartjuk, és csöndben maradunk fényképezés közben. Fényképezés előtt mindig látnunk kell gondolatban, mekkora a tárgy, amit fényképezünk, és milyen messzire van tőlünk. Figyelembe kell vennünk, hogy minél közelebb vagyunk hozzá, annál nagyobb lesz. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindez gyerekjáték.” – magyarázza Steve.
Jef Bigham csoportjának tagjai azt mondják, a legtöbb fénykép a Steve-hez hasonló felhasználóktól érkezik. Nem mindenkinek sikerül elsőre jó képet készítenie. „Sokszor csak találgatjuk, mi van a képen. Sokszor a felirat közepe lemarad a képről, ilyen esetekben, hogyha megkérdezik, mi van az üveg címkéjén, megmondjuk, hogy nem tudjuk elolvasni. Olyan, mintha a címke a másik oldalon lenne.”
Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/technology-14505748
Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása
