„INFOALAP – TUDÁST, SZOFTVEREKET, ESZKÖZÖKET KÍNÁLNAK
Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, röviden: Infoalap a magyar látássérült embereknek kifejlesztett informatika zászlóshajója, amióta csak megalakult. Kevés civil szervezet, nonprofit gazdasági egység mondhatja el magáról, hogy működése nyomán forradalmi változás következett be egy társadalmi csoport életlehetőségeiben. Márpedig itt ez a helyzet.
Szuhaj Mihályt kérdezem, az alapítvány kuratóriumának elnökét, aki maga is vak felhasználóból lett szakember ezen a speciális területen. Régi ismeretségünkre tekintettel tegeződve folytatjuk a beszélgetést.
– Amikor létrejött az Infoalap 2000 decemberében, hol tartott éppen az informatika? És mi mindenre képesek manapság a vak és gyengénlátó felhasználók az informatika segítségével? Ezeket a kérdéseket szeretném, ha most körüljárnánk.
– A DOS világából startoltunk el. Azok a látássérült emberek, akik akkoriban számítógépet használtak, 99 százalékban a DOS-sal tették ezt. A DOS nem volt alkalmas arra, hogy érdemben munkát lehessen vele végezni. A Windows használata viszont a vak felhasználók számára igen bonyolult volt. A látássérült emberek még aggodalommal figyelték az új operációs rendszer gyors terjedését, csupán a nagyon bátrak merészkedtek be a Windows-használat világába. Például akik informatikusok akartak lenni. És ott is nagyon nehézkesen működtek a dolgok. Az alapítvány az indulásakor azonnal felismerte, hogy első és legfontosabb feladata elérni, hogy a látó emberek közt már széleskörűen elterjedt Windows 95, majd Windows 98 és Windows Millennium operációs rendszerekhez a látássérült emberek is hozzáférjenek. Hogy ne szakadjanak le a látó emberek informatikai világáról, hanem velük együtt tudjanak haladni.
Ezért kezdtük el a Windows-os képernyőolvasó importálását, honosítását, támogatását, oktatását, majd adományozását. Ez a munka 2001-ben indult el.
Kiválasztották a legjobb beszédszintetizátort
– Ehhez, gondolom, beszélő programokat fejlesztő informatikai cégekkel kellett kapcsolatba kerülnötök.
– A honosítás nemcsak azt jelentette, hogy az idegennyelvű szövegeket lefordítjuk angolról magyar nyelvre, hanem kellett ehhez egy magyar nyelvű szövegolvasó program is. Ennek kiválasztása érdekében felmértük a hazai lehetőségeket, megvizsgáltunk három felolvasó szoftvert, és így választottuk ki a Műegyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke fejlesztését, a Profivox beszédszintetizátort. Akkoriban kristályosodott ki ennek az asztali PC-s változata, amely kimagasló színvonalat ért el. Így velük szerződünk, és ezt építettük be a JAWS for Windows képernyőolvasó programba. Majd a MAGIC és ZoomText képernyőnagyító szoftverek is megkapták, valamint a Fusion és a saját fejlesztésű DEX programunk is.
– Én a vak barátnőmnél hallottam, hogyan olvas fel ez a program, és nekem roppant furcsa volt. Viszont, tudomásom szerint a mostaniak már sokkal jobban olvasnak, és sokkal jobban megközelítik az emberi hanglejtést.
– A Profivox egy kissé robotos hangzású felolvasóprogram, viszont nagyon jól intonál, azaz nagyon jól követi a magyar kiejtési szabályokat, és aki ezt elfogadja, annak számára a hallgatása nem fárasztó. Később megjelentek ennél fejlettebb hangminőségű beszélő szoftverek, először az iPhone-okban, majd az Androidon, a Windowson és a Linuxon. Az ezek közül legközismertebb Vocalizer Expressive beszédszintetizátor magyar hangját Mariska névre keresztelték. Ez már egy teljesen emberközeli hang. Viszont mivel külföldiek fejlesztették, és emiatt nem tudunk rajta változtatni, nagyon monoton maradt és magyartalanul hangsúlyoz, valójában csak rövid üzenetek meghallgatására tudom ajánlani. Hosszabb időn át nagyon fárasztó a hallgatása, ezért egy könyvnyi hosszúsághoz továbbra is a Profivoxot használják legszívesebben a vak emberek.
Azzal, hogy 2004-ben Magyarország belépett az Európai Unióba, a felzárkóztatási alapokból pénzek érkeztek arra a célra, hogy intézmények, iskolák, könyvtárak informatikai eszközöket szerezzenek be. Ezáltal egyrészt le tudták cserélni a már amortizálódott eszközeiket, másrészt hozzáférhetővé vagy akadálymentessé tudták tenni a szolgáltatásaikat. Ez a segítő szoftverek iránt is beindított egy keresletet. Mindezek hatására úgy döntöttünk, hogy felvállaljuk ennek a tevékenységnek a folyamatos működtetését. Így nem egyszeri eset lett a JAWS honosítása, hanem állandó tevékenység. Később bővítettük a termékhonosítási kört, és ezt az évről évre bővülő termékkínálatot képviseljük immár 20 éve.
Saját fejlesztésű szoftverek, oktatás, tananyagok
2007-ben már saját szoftverfejlesztésbe kezdtünk. Ekkor jelent meg a DEX 1.0 hangoskönyv konvertáló program, és ekkor indult el a beszélő Linux kiadásunk fejlesztése is. Ezen a téren is lépésről-lépésre építkeztünk.
Viszont hamar beláttuk, hogy nem elégséges, ha csak eszközöket biztosítunk a látássérült emberek számára, meg is kell tanítani ezek használatát. Így felvállaltuk az oktatási tevékenységet, ennek kapcsán pedig újabb akadályra derült fény. Mert amellett, hogy megtanítjuk a tanfolyamainkon a tudnivalókat, hiányoztak a speciális oktatási anyagok. Így hozzákezdtünk a tananyagfejlesztéshez.
Elsőként az MS Office 2003 irodai szoftvercsomagra koncentráltunk, majd ezt követően a 2010 és 2016 verziók használatát bemutató tananyagokat készítettük el. Ezeket ECDL-szintűre dolgoztuk ki, hogy lehessen belőlük vizsgát is tenni. Emellé jöttek aztán egyéb kisebb oktatási segédanyagok, mígnem 2021 novemberében már 13 kiadványt jelentettünk meg. Ezek is azt szolgálják, hogy tanulhassanak belőle otthon a látássérült emberek, illetve azok, akik az oktatásukat végzik. Ezt a mostani tananyag csomagunkat viszont már elsősorban a kezdőkre koncentrálva dolgoztuk ki, mert jelzéseket kaptunk, hogy az ECDL-szint sokaknak túl bonyolult, és nem is szükséges. Nekik a hétköznapi használathoz való tudás kell. Ezért készítettük el a mostani kiadványainkat.
Emellett persze ügyfélszolgálatra is gyorsan szükségünk lett, mert hiába van eszköz, oktatás és tananyag, előfordulhatnak elakadások, amikor jó lenne megkérdezni valakitől, mi lehet itt a gond, és hogy lehetne azt elhárítani. Az igényekre reagálva elindítottuk speciális ügyfélszolgálatunkat, egyetlen munkatárssal 2005-ben. Azóta ez a szervezeti egységünk is bővült, mára már több kolléga ad tanácsot az ügyfélszolgálaton.
Honlapok, szoftverek akadálymentesítése
– Tudom, hogy nem merül ki ebben a tevékenységi körötök.
– Valóban, mert elkezdtünk foglalkozni az informatikai akadálymentesítés szakértéssel is. Ahogy egyre erőteljesebbé vált a társadalomban az esélyegyenlőség kívánalma, így lett egyre több helyen szükség honlapok, szoftverek, mobilalkalmazások akadálymentesítésére. Mind többen kerestek meg minket, hogy adjunk tesztelési segítséget a fejlesztőknek, illetve adjunk szakértői támogatást a honlapkészítőknek annak érdekében, hogy a készülő megoldás megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek.
– Mondanál néhány olyan nagyobb céget, szervezetet, amelyik felkérte az Infoalapot honlapjának akadálymentesítésre?
– Sokat dolgozunk a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek, azaz az NISZ-nek. Ők fejlesztik többek közt az olyan állami elektronikus ügyintézési honlapokat, mint az Ügyfélkapu, a Cégkapu és az ePapir, ahol panasztétel benyújtására van lehetőség. Mi foglalkoztunk az eSZJA, tehát az elektronikus személyi jövedelemadóbevallás honlapjának akadálymentességi ellenőrzésével, valamint a pénzkiadó ATM-ek akadálymentesítési kérdéseivel is. Ennél együttműködtünk az ATM-gyártókkal, és azt kértük tőlük, hogy építsék be a beszédszintetizátort a gépbe, és alakítsanak ki rajta csatlakoztatási lehetőséget a vak emberek által magukkal vitt fejhallgatónak. Ilyen eszközt szinte mindannyian hordanak magukkal.
Lobbizás az akadálymentes technológiákért
– Ha tehát az illető bedugja a fejhallgatója csatlakozóját a megfelelő helyre, akkor hallja, hogy mit mond a gép?
– Igen. Ilyen készülék található többek közt a Thököly út és a Hermina út kereszteződésénél lévő OTP bankfiókban, amely közel van a Vakok általános iskolájához, a Vakok Állami Intézetéhez, valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéhez.
– Akadálymentesítettétek-e az egyetemek központi adminisztrációs rendszereit, például a Neptunt? Ez igen fontos terület, hiszen a jövő látássérült értelmiségének tanulása múlhat rajta.
– Természetesen foglalkoztunk ennek az akadálymentességével is, volt is olyan állapota a Neptunnak, amikor egészen jól kezelhető volt a képernyőolvasó programmal. A következő verziófrissítésnél azonban már sajnos nem figyeltek erre az akadálymentességre. Sajnos ugyanez figyelhető meg a honlapoknál és a szoftvereknél is. Nem elég egy megoldást akadálymentesíteni, hanem azt úgy is kell tartani. Ezért, ha csak projektszinten, kampányszerűen foglalkoznak a hozzáférhetőség biztosításával, az csak félmegoldás, mert könnyen lehet, hogy egy későbbi frissítésnél az akadálymentesség már romlik.
– Szerinted értenek ehhez az általános informatikusok?
– (Hosszú hallgatás.) Érthetnének. Régóta lobbizunk azért, hogy építsék be az általános szoftverfejlesztő és webprogramozó képzésbe is az akadálymentességi fogalmakat és ezek technikáit. Ehhez az kellene, hogy az egyetemes tervezés eszméje ott legyen a fejekben. Eszerint olyan épületeket, tárgyakat és szoftvereket kellene fejleszteni, amelyek nem csupán a többségi társadalom tagjainak megfelelőek, hanem a hátrányos helyzetűeknek, így a látássérült embereknek is.
– Ha már az oktatásnál tartunk, térjünk vissza kicsit az alapokhoz. Van arról információd, hogy mikor kezdték el a vakok általános iskolájában informatikára tanítani a gyerekeket?
– Igen, Varró Attila tanár úr kezdte ezt el, persze ő és társai is a DOS-os programmal indultak. Volt ehhez egy, a 90-es években nagyon népszerű hardveres magyar nyelvű felolvasó egység, a BraiLab PC, amelyet az Arató András és Vaspöri Teréz házaspár fejlesztett ki a KFKI-ban. Minthogy az Infoalap eleinte csak magánszemélyeknek tudott szoftvereket adományozni, ezért az iskolának nem tudtunk ezekből juttatni. Az intézmény pedig nem tudott belőle olyan nagy számban vásárolni, ahány diákjuk, tanáruk és más látássérült munkatársuk volt. Ismereteim szerint ez kissé hátráltatta ott a Windows-alapú számítógép-használati oktatás elindulását.
Látássegítő és látáshelyettesítő digitális eszközök
–Tudjuk, hogy az emberek különféle okokból és különböző életkorban lesznek látássérültek, és ennek is különféle stációi vannak. Van, aki baleset után veszíti el a látását, de még gyakoribb, hogy betegség következtében. Hogyan segíti az alapítvány a különböző szintű látássérültséggel élőket?
– A gyengénlátó emberek minőségi kiszolgálása érdekében felvállaltuk digitális képernyőnagyító és -felolvasó eszközök forgalmazását is. Ezek a nagyítás révén megkönnyítik a szemmel való olvasást vagy magyar nyelven fel is olvassák a képernyőn megjelenő szöveget. Akik cukorbetegség vagy időskori makuladegeneráció miatt veszítik el a látási képességüket, azoknál a romlás fokozatosan előrehaladó. Nagyon fontos, hogy mindegyik stációban hozzájuthassanak olyan eszközhöz, ami az ő látási képességükhöz a legjobban illeszkedik. Vagyis amellyel önállóan tudnak olvasni vagy amely felolvas nekik. Ma már széles választék áll rendelkezésre digitális nagyítókból, léteznek kézi, hordozható, illetve asztali méretűek egyaránt. És ezek az eszközök nemcsak nagyításra alkalmasak, hanem például arra is, hogy ha a szöveget lefotózza a felhasználó, akkor aláhúzzák azt a sort, ahol éppen halad az olvasás, vagy kitakarják a többi szöveget, hogy csak az az egy sor látszódjon.
– Ezzel pedig sok ember kapja vissza a reményt, hogy hasonlóan tudja élni az életét, mint amikor még jól látott.
– Igen, tisztában vagyunk azzal, milyen fontos e réteg szakszerű kiszolgálása. Mi azzal is segítünk leendő vásárlóinknak, hogy megmutatjuk az ügyfélszolgálatunkon e készülékek működését, és ha kell, betanítjuk a használatukat. Ami az árakat illeti, azok változóak, de a nagyobb méretű digitális eszközök kétségtelenül sokba kerülnek. Ezek árszintjét nem mi határozzuk meg, hanem a külföldi gyártó. Igyekszünk viszont többféle módon is támogatást nyújtani az érdeklődőknek. Elsősorban információnyújtással. A digitális nagyítók egy csoportjához ugyanis kérhető egyedi méltányossági alapon ártámogatás a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől. Az ehhez szükséges űrlap a honlapunkon is megtalálható.
– 2018-ig rendszeresen adományoztatok honosított szoftvereket pályáztatás keretében. Utána viszont nagyot fordult a világ, mert megjelent az úgynevezett ország licenc program. Hogyan alakult ennek a története az Infoalapnál?
Ingyenes szoftverek az ország licenc programban
– A honlapunkról letölthető JAWS for Windows képernyőolvasó szoftver és a képernyőnagyító szoftverek is ún. bemutató változatban érhetőek el. E demó szoftvereket egy indítással 40 percig lehet használni. A rövid időtartam arra ösztönözte a felhasználókat, hogy indítsák újra a programot, vagy vegyék meg. Tíz éven át rendre meghirdettünk e szoftverekre pályázatot, és a nyerteseknek ingyen adományoztuk e szoftvereket. Ám néhány év után látszott, hogy ez nem elég, mert jóval nagyobb az igény annál, mint amit mi ki tudunk gazdálkodni. Ekkor fordultunk a Belügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy vásároljon meg a magyar kormányzat az amerikai gyártótól egy ún. ország licencet ezekre a szoftverekre. Ez azt jelenti, hogy minden hazai – és határon túli, magyar igazolvánnyal rendelkező – látássérült és olvasási nehézséggel küzdő ember térítésmentesen juthat a demó szoftvereket teljesértékűvé alakító hitelesítő kódhoz.
Végül is ennek a korlátlan licenc konstrukciónak a beszerzését támogatta a Belügyminisztérium Informatikai Helyettes Államtitkársága, így ők lettek a finanszírozók, mi pedig az informatikai hátteret biztosítjuk a folyamatos szoftverhonosítással és ügyfélszolgálati rendelkezésre állással.
Sőt, nemcsak magánszemélyek igényelhetik e szoftvereket, hanem mindazok az intézmények, cégek, hivatalok és oktatási intézmények is, ahol látássérült ügyfelek, munkavállalók vagy tanulók megfordulnak. Így tehát egy újabb akadály hárult el a vak és gyengénlátó munkakeresők alkalmazása elől, hiszen nem kell a munkavégzésükhöz semmilyen speciális szoftvert vásárolni, ha számítógépes munkára szeretnék őket alkalmazni. A licencet igénylő webes űrlapot az akadalymentes.magyarorszag.hu/ weboldalon kell kitölteni és ott is lehet beküldeni. Ezt követően 24 órán belül elküldik az űrlapon megadott e-mail címre azt a hitelesítő kódot, amellyel az Infoalap honlapjáról letöltött képernyőolvasó és képernyőnagyító bemutató szoftverek teljesértékűvé alakíthatóak. Név szerint a JAWS for Windows, a ZoomText, illetve a Fusion.
– A jelenlegi licencidőszak meddig érvényes?
– Ez 2022. június 30-án jár le, de folyamatban van a következő 2 éves időszakra vonatkozó licencbeszerzés.
– És akkor eljutottunk a jelen egyik fő kérdéséhez: hányféle és milyen típusú munkát tud elvégezni ma egy vak ember az informatika segítségével?
– Általánosságban elmondható, hogy minden olyan munkát el tud végezni, ahol használják a számítógépet, kivéve a képszerkesztést és a videószerkesztést. Egy jogásznak szüksége van a számítógépre, egy tanárnak szintén, de a szociális területen és a gyógypedagógiai területen dolgozó látássérült embernek ugyanúgy nélkülözhetetlen munkaeszköz ma már a számítógép. A képernyőolvasó programok jól fel vannak készítve a Windows szolgáltatásainak kezelésére és az általánosan elterjedt szoftverekre. Főleg a Microsoft Office irodai szoftvercsomag alkalmazásaira – mint a szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbáziskezelő –, de a böngészőprogramokra is. Ami szöveges alapú, azokkal tehát elboldogul a vak felhasználó is. Kivétel, ha valamilyen egyedi fejlesztésű, nem akadálymentes felületű programot lenne kénytelen használni.
Az optikai karakterfelismerő programokat is igénylik a látássérült emberek, mert ezekkel tudnak papíralapú könyveket és egyéb nyomtatott dokumentumokat elolvasni. A kereskedelmi szoftverek változó hozzáférhetőséggel használhatók, ezért az Infoalapnál két ilyen megoldást is kifejlesztettünk. Az Infoalap Reader 1.0 és a DEX 3.0 ingyenes szoftvereink egyszerű és kényelmes lehetőséget biztosítanak a szkennelésre és a szövegfelismertetésre.
A lényeg, hogy az általános irodai használatban szokásos szoftverek kezelhetőek képernyőolvasó, képernyőnagyító szoftverrel. Még bizonyos call–centeres szoftverek is alkalmasak a segítő programokkal történő használatra. Az irodai munkakörök túlnyomó többsége is elképzelhetetlen ma már számítógéphasználat nélkül, igazából ezek nagy részét is el tudja látni egy vak ember. Természetesen a nyomtatott dokumentumokat csak feldolgozás után lesz képes kezelni, de ha már eleve elektronikusan érkező adatokat kap, és azokat kell feldolgoznia, továbbadnia, akár valamilyen adminisztrátori, sőt titkárnői szerepkört is be tud tölteni a látássérült ember.
– Akkor tehát a látássérült emberek készen állnak a számítógépes munkára, már csak a munkáltatóknak kellene a foglalkoztatásukra készen állniuk.”
Részlet a Vakon a munka kapujában c. könyvből. (48-57. oldal)
Írta: Gy. Dobos Mariann
Kiadta: Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE).
