Három helyszínen, nyolc alkalommal oktatta látássérült emberek segítőit, családtagjait az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány csapata.
Debrecenbe kéne menni… járt a fejemben a gyermekdalocska, amikor Debrecenbe készültünk az Infoalap csapatával. Debrecen volt az utolsó állomása annak a nyolc alkalomból álló tanfolyam-sorozatnak, amely a látássérültek családtagjai, segítői számára jöhetett létre a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával. Az oktatás 6 alkalommal Budapesten az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány oktatótermében zajlott, két alkalommal pedig vidéken: Miskolcon és Debrecenben. Az egynapos képzések célja az volt, hogy megismertesse a látássérültek családtagjait, segítőit az informatikai segédeszközökkel, támogató technikákkal, és azok használatával. A márciusi hóesésre, hótorlaszokra azonban senki sem számított. Nemcsak a hivatalos állami megemlékezések maradtak el a nemzeti ünnepen, hanem néhány nappal később az Infoalap debreceni képzése is. Április 4-ére azonban, „felszabadulva” a hó fogságából, a szemerkélő esővel már senki sem törődött. Sofőrünkkel és két látássérült informatikussal suhantunk a sztrádán a nemes cél érdekében, hogy bemutassuk Debrecenben a képernyő olvasó-, képernyőnagyító szoftvereket (Jaws for Windows, MAGic, ZoomText,), a mobiltelefon képernyőolvasó-, nagyító szoftvert (Nuance Talks&Zooms), valamint hardvereket: digitális kézinagyítót (Ruby), dokumentum és távolságkamerát (Onyx), továbbá például a beszélő Linux operációs rendszert (BeLin), vagy a Daisy olvasót. A házigazda a Fehér Bot Alapítvány volt, amelynek több munkatársa is rész vett a tanfolyamon. A meghívó a Látássérültek Észak–alföldi Regionális Egyesülete volt, amelynek elnöke, Dr. Nagy Sándor elmondta, hogy Debrecen azon városok közé tartozik, ahol régóta hagyománya van a látássérültek segítésének. Ennek példája a Kettesy Aladár Általános Iskola, ahol gyengénlátó gyerekek tanulhatnak. Korábban kárpitosoknak képezték a debreceni látássérült fiatalokat, sokan dolgoztak telefonközpontosként, és voltak olyan látássérültek, akik tanárként vagy ügyvédként gazdagíthatták a cívis várost. Dr. Nagy Sándor elmondta azt is, hogy természetes a kapcsolat az „Informatika a látássérültekért” Alapítvánnyal, ismert a szolgáltatásuk mind az informatikai segédeszközök, mind az akadálymentesítés területén. Nagyon nagy lehetőség, hogy a 90-es évek eleje óta lehet vakon is számítógépet használni. Ugrásszerűen megnőtt az információ mennyisége, és nagyon fontos, hogy ehhez most már vakon is egyre inkább hozzá lehet férni, ebben nyújt nagy segítséget az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány – összegezte Dr. Nagy Sándor.
A képzés során Herczeg Lajos vakinformatikus, az Infoalap munkatársa, közérthetően és gazdagon beszélt az informatikai segédeszközök sokszínű világáról. Mintha egy mesét hallgattunk volna, egyszer volt, hol nem voltak az operációs rendszerek… az egyik ilyen volt a másik olyan, a harmadik senmmivel sem közösködött. Majd megismerhettük a képernyőolvasó szoftvereket, hallhattunk a beszédszintetizátorról és más érdekességekről, a szoftverek kulisszatitkairól. A résztvevők kérésére a vakinformatikus részletesen beszélt az okostelefonok fajtáiról, látássérült szempontból azok előnyeiről, hátrányairól. Délután Dvariecki Bálint megmutatta a Windows 7 nagyító alkalmazását, valamint két különböző képernyőnagyító program rejtelmeit, és az Onyx kamerát, amivel egy gyengénlátó diák is láthatja az iskolatáblát.
És most szólaljon meg néhány résztvevő.
Nagy András: „Édesanyám kisgyerekkorom óta látássérült. Emlékszem, hogy kisiskolásként is kísérni kellett, például szülői értekezletre, mert későn sötétben jött haza és nem volt nálunk közvilágítás. Szóval ez végig kísérte az életemet. Én informatikus vagyok, ez a szakmám, de ezeket a vakos dolgokat nem tanítják az iskolában, se a Jaws-t, se a MAGic-et, se arról nincs szó, hogyan lehet egy honlapot akadálymentesen elkészíteni. Így meg kell ragadni minden ilyen lehetőséget, hogy tovább tudjam fejleszteni a tudásomat. A tanfolyamon újdonság volt a beszélő Linux, amiből kaptunk is egy példányt, alig várom, hogy otthon kipróbáljam, és az is, hogy Dex program fut Windows 7-en, valamint a Daisy olvasó is tetszett.”
Dr. Buki Tiborné: „A férjem vak, ő használja a Jaws-t, és nem tudhatom hogy az én állapotom hova vezet, mert én is gyengénlátó vagyok. Ügyfélszolgálatosként dolgozom a Látássérültekért Egyesületnél, ahol főnököm jóvoltából 22 colos nagy monitort használok, ez egyenlőre nekem elég, aztán majd meglátjuk.” Buki Tiborné a képzés végére elgondolkodott azon, hogy érdemes lenne pályáznia egy új képernyőnagyító programra, MAGic-re.
Jenei Imre a Fehér Bot Alapítvány munkatársa: „Megérte eljönni, mert nagyon sok dologra választ kaptam, és örülök, hogy megismertem Herczeg Lajos barátunkat, aki a jövőben is segít majd nekem. Magam is készítek szoftvereket, és fontos, hogy ezek akadálymentesek legyenek. Minden, ami elhangzott, nagyon érdekes volt, nekem a leghasznosabbak a billentyűparancsok voltak, amik a munkámhoz kellenek.”
A látássérültek családtagjainak és segítőinek képzése IV. hó 4-én, négy óra után ért véget. Úgy láttam, minden résztvevő elégedett volt. Az eső ugyan továbbra is szemerkélt, de azt hiszem, kedvünket nem szegte.
Varga Kata
Hír elküldése e-mail-ben űrlap mutatása
