Kedves Lapról Hangra Olvasóink!
Üdítően könnyű, elgondolkodtató vagy épp elborzasztó témájú cikkekkel megérkezett az Infoalap legújabb cikkajánlója. Fogadják szeretettel!
1. Portré – Feledi Botond
Ebben a cikkben Feledi Péter és Monspart Sarolta fia nyilatkozik arról, milyen érzés híres emberek gyermekeként élni, miképp lépett mostani pályájára, és röviden beszél arról is, mit gondol az aktuális háborús helyzetről. Köszönjük a felolvasást, Gadorikrisztina!
A cikk itt érhető el: Portré
2. A legveszélyesebb szigetek – Ahonnan sokan soha nem térnek vissza
Aranylándzsa kígyók élnek Brazília partjaitól 145 kilométerre, egészen pontosan Ilha da Queimada Grandén. A sziget hüllőinek mérge olyan erős, hogy egy óra alatt képes lenne végezni az emberrel.
Mianmar partvonalától nem túl messze hat méter hosszú, kilencszáz kilogramm súlyú emberevő krokodilok laknak az 1945 óta Krokodil szigetként emlegetett helyen.
Japán partjainál fekszik a Bermuda háromszög ikertestvére, ahol mindenkinek gázálarcot kell viselnie a bármikor kitörni képes tűzhányó miatt.
Mégis hogyan keletkeztek ezek a szigetek, és miképp váltak végképp vagy majdnem lakhatatlanná?
Köszönjük a felolvasást, OrionX!
A hátborzongató részletekért pedig kattintson a cikkre, ami itt érhető el: Ahonnan sokan soha nem térnek vissza
3. Európa és Ázsia között – Az anatóliai civilizációk
Az anatóliai civilizációkról meglehetősen kevés írásos forrás maradt fenn, és a régészeti feltárások lelőhelyei is korlátozottak. Simon Zsolt, a cikk írója azonban most összefoglalja róluk, amit eddig tudni lehet. Hol található a Hettita birodalom? Mit tartalmaznak az ismert írásos forrásaink? A cikkből minden kiderül.
Köszönjük a felolvasást, Kovacslukacs!
A cikk első része itt, Európa és Ázsia között – Az anatóliai civilizációk – 1. rész
A második része pedig itt érhető el: Európa és Ázsia között – Az anatóliai civilizációk – 2. rész
4. Sütőben sült szilvalekvár
Amikor lekvárfőzésre adjuk a fejünket, sokszor a rengeteg előkészületre, a cukormennyiség eltalálására, a tartósításra és a folyamatos kevergetésre gondolunk, így akár egy napot is a főzésre szánunk. Pedig nincs is egyszerűbb, mint például a szilvalekvár elkészítése. Kevés odafigyelést igényel, a tartósítása is egyszerű, finom és egészségesebb, mint agyon cukrozott társai. Köszönjük a felolvasást, Rozogahaz!
A cikk itt érhető el: Sütőben sült szilvalekvár
5. Beszédtanulás – születéstől életünk végéig
Az bizonyos, hogy a nyelv folyamatosan változik, megfelelve egyfajta társadalmi konvenciónak. Gyermekkorunkban vesszük birtokba, folyamatosan módosítjuk, később pedig leszármazottjaink is megtanulják, majd tudatosan alakítják és fejlesztik. A cikk többek között egy kutatásra hívja fel a figyelmet, ami szerint évről évre gyorsabban beszélünk, vagyis egy perc alatt ma már több szót mondunk ki, mint évtizedekkel ezelőtt, gyermekünk pedig ennek megfelelően sajátítja el az anyanyelvet.
Ebből kitűnik, hogy a nyelv, a nyelvet használók is, és a környezet is változik, ez pedig mind-mind hatással lehet annak elsajátítására is, az élő szó, a beszéd hiánya pedig negatívan hat a gyermekek fejlődésére. Minek köszönhető, hogy a gyermekek is ugyanannyit hibáznak a folyamatos beszéd közben, mint a felnőttek? Mintakövetés, vagy egyéb ok áll a háttérben? Érdemes nagy figyelemmel végigolvasni a cikket, mert számos olyan érdekes információra felkaphatjuk a fejünket, ami tulajdonképpen az orrunk előtt zajlik. Köszönjük az élvezetes felolvasást, Dobaianita!
A cikk itt érhető el: Beszédtanulás születéstől életünk végéig
6. Lecsengett
Ez a cikk a már előre megjósoltan menőnek titulált iPod kivonulása okán emlékezik meg az eszközről, összefoglalva annak múltját, és kivonulásának miértjét is. Köszönet a felolvasásért, Gadorikrisztina!
A cikk itt érhető el: Lecsengett
7. A természet gyermekei
Ebben a cikkben azon természeti népekről lesz szó, akiket még nem ért el a társadalom fejlődésének kényelme, és elborzasztó képet kapunk arról, mi történik, ha a civilizáció tagjai mégis kapcsolatot teremtenének az őserdő mélyére, sivatagokba, és a sarkvidékekre szorult, még megmaradt törzsekkel. Köszönet a felolvasásért, Rozogahaz!
A cikk itt érhető el: A természet gyermekei
8. Tisztátalan arany az Andokban
A világ legmagasabban fekvő településének legnagyobb és egyetlen kincse az arany, ennek következtében pedig annak kibányászása is embertelen körülmények között folyik. Ebben a cikkben részletes betekintést nyerünk a perui település lakói számára csöppet sem könnyű mindennapokba. Köszönjük a felolvasást, Kovacslukacs!
A cikk itt érhető el: Tisztátalan arany az Andokban
9. Az erdész láthatatlan munkája
Igazán örömteli, pihentető élmény sétálni az erdőben, hallgatva a madarakat és a fák hangját. Ritkán jut csak eszünkbe, hogy itt is mindennek és mindenkinek megvan a helye és rendje: a növények és a fák küzdenek a fényért, a tápanyagért és a vízért, vagyis ez is egy olyan életközösség, ahol egyik hátráltatja a másikat, vagy épp szoros együttműködésben élik a mindennapokat. Séta közben talán már találkozhattunk néhány, a fa törzsére festett jellel, de nem voltunk tisztában azzal, hogy az erdészek komoly, és főképp láthatatlan munkájának egyik apró jele is lehetett az. Ebben a cikkben nagyon részletesen megismerkedhetünk az erdészek nem túl szembetűnő, ám kicsit sem könnyű munkájával.
Köszönjük a felolvasást, Boldi0530!
A cikk itt érhető el: Az erdész láthatatlan munkája
10. Harmatcsepp
Aki szeretne finom és mutatós, ámde kicsit időigényes paleo süteményt készíteni vendégei vagy saját maga örömére, azoknak ezt a receptet ajánlom. Köszönet a felolvasásért, Rozogahaz!
A cikk itt érhető el: Harmatcsepp
11. Átlátunk rajtuk
Személy szerint nagy örömmel olvasok olyan, a természetben fellelhető állatfajokról, amelyekkel sajnos nem találkozhatom minden nap, és nagy valószínűséggel a jövőben sem lesz szerencsém hozzájuk. Ilyenek az apró és áttetsző üvegbékák is, amelyek Közép- és Dél-Amerikában honosak, és olyan viselkedési formát figyeltek meg náluk, amit ezelőtt egyetlen békafaj esetében sem. Hogy mi az, egyéb érdekességek mellett a cikkből kiderül. Köszönet a felolvasásért, Kovacslukacs!
A cikk itt érhető el: Átlátunk rajtuk
12. Hallgass a szívedre, megmutatja neked a helyes utat
Biztosan mindannyiunkkal előfordult már, hogy egyszerűen csak megéreztünk egy bekövetkező eseményt, vagy az, hogy éreztük, mit kellene tennünk, de az elménk erősebbnek bizonyult, és elhallgattatta azt a bizonyos sugallatot. Most kutatásokkal is igazolták, hogy a szív és az agy több információforráson keresztül is összeköttetésben áll. A szív osztja szét az információkat, a szív jelzi az agynak, mennyi hormont termeljen, és meggyőződéseinket is a szív közvetíti. A cikk nagyon érdekes kérdésekre ad választ, érdemes tehát rászánni egy kis időt az elolvasására. Köszönet a felolvasásért, OrionX!
A cikk itt érhető el: Hallgass a szívedre, megmutatja neked a helyes utat
13. Természeti népek tradicionális sportjátékai
Ubuntu – vagyok, mert vagyunk.
Labdajátékok, birkózás, futás. Ezen sportágak gyökerei mind-mind a vadonélő törzsek múltjában és jelenében keresendők. Ősidők óta hozzánk tartozik a versengés, a játék, és a közösségépítés igénye. Ebben a cikkben megismerkedhetünk a természeti népek sportjátékaival, felismerve bennük egy-egy mai sportág elődjét is. Köszönet a felolvasásért, Rozogahaz!
A cikk itt érhető el: Természeti népek tradicionális sportjátékai
14. Hogyan indul a sáskajárás?
Elképzelhetetlen számomra a Biblia és a Korán által is emlegetett sáskajárás pusztításának mértéke és a raj nagysága. Mégis miért és hogyan indul útnak egy akár Budapestnél is kétszer nagyobb sáskaraj? Miképp gyülekeznek és miért éppen egy adott helyre mennek? A cikkből kiderül. Köszönet a felolvasásért, Kovacslukacs!
A cikk itt érhető el: Hogyan indul a sáskajárás?
15. Utolsó figyelmeztetés
Számos időjárási katasztrófa sem elegendő ahhoz, hogy komoly lépéseket tegyünk a Föld megmentése érdekében, noha tisztában vagyunk azzal, hogy az ígért 1,5-2 fokos felmelegedés nem kevés. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a megoldás a kezünkben van, és különös, hogy sokat is beszélünk róla: a fák szükségesek ahhoz, hogy élhessünk, és érezhetően hűvösebb az az utca vagy udvar, ahol több fa lelhető fel. Mégis, számos városrész felújítását követően csak egy-egy betonkockák közé szorított fácskát találunk. Hogy miért ez a tendencia, nem tudni. A cikket elolvasva egyszerre szembesülünk számos ténnyel és megtörtént katasztrófákkal, amelyek a klímaváltozás és az életmódunk következményei. Köszönet a felolvasásért, Gadorikrisztina.
A cikk itt érhető el: Utolsó figyelmeztetés
