Annak jár utána ez a cikk, hogyan alakul a takarékszövetkezetek sorsa. Nem egyszerű a képlet. Egy, a bankügyekben nem járatos olvasónak nem árt többször is elolvasnia ezt az írást, hogy átlássa, ki mit vesz meg, kihez kerülnek a részvények, milyen felelősséggel és kötelezettségekkel járnak a változások. Ajánljuk mindenkinek a cikket, akit érdekelnek a bankügyek, és azoknak is, akik úgy érzik, hogy a nyári szünetben elmélyednek a bankok, szövetkezetek és részvények szövevényeinek a megismerésében.
Sajnálja, hogy soha nem hallhatja meg, mit beszéltek az árusok mondjuk a 18. századi Párizs piacán, vagy azt, hogyan hallatszottak akkoriban a lépések, a lódobogás, és minden más hang? Lehet, hogy mégiscsak meghallhat mindent úgy, ahogy az akkor élt emberek hallhatták, és még időgépre sincs szükség, csak egy pár lelkes hangtér-régészre. A hangtér-régészet modern technikai megoldásokkal, a különböző épületek anyagát, az utcakövezetet figyelembe véve, rekonstruálni tudja a régmúlt hangzásvilágát. A hangtér-régészetnek nagy szerepe lehet a Notre-Dame újjáépítése során az akusztika helyreállításában, de egy lakóház, egy irodaépület tervezésekor sem elhanyagolható. Látássérültként is érdemes eljátszani a hangtér-régészet lehetőségeivel. Hogy miért is? Megtudhatja, aki végighallgatja a cikket.
Lehet, hogy mégsem olyan egyszerűek az egyszerűnek és nagyszerűnek kikiáltott dolgok, mint hittük? Mi a helyzet az Apple házatáján? Hogy is állunk az iTunes-szal? 2000 körül úgy gondolták az Apple akkori vezetői, hogy ez lesz az a zenehallgatási rendszer, ami bárhol és bármikor lehetővé teszi a zenehallgatást. Aztán bonyolódott a szolgáltatás, az elérhető lehetőségek, és sok-sok év után, az Apple nekifogott az egyszerűsítésnek, az újratervezésnek. Most egy kis bepillantást nyerhetünk, hogy a különböző platformokon mit is tud, vagy mit nem tud az iTunes.
A technika területén is vannak apró, színes hírek, nemcsak a bulvárban. A rövid, mindenki számára érthető írás alapján elgondolkozhatunk azon, miért dönt máshogy agyunk, mint ahogyan – nagyon is logikusan és tudatosan – elterveztük. Azon is törhetjük a fejünket, hogy a navigációs rendszereknek és asszisztenseknek miért női hangja van. Ezek mellett sok más érdekességet is tartogat ez a cikk.
Az egészségügyről mindenkinek vannak rémtörténetei, és sokaknak talán megoldási javaslatai is. Mi a legnagyobb baj? Az orvosok alacsony fizetése, a hálapénz elfogadása, vagy az, hogy a külföldre vándorlás miatt egyre kevesebb az orvos? Melyek lehetnek, léteznek-e egyáltalán olyan megoldási javaslatok, amelyeknek köszönhetően nem omlik össze a rendszer, sőt, elviselhetőbb lesz orvosnak és betegnek egyaránt? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a cikk.
Mi is mostanában a tudomány, és mi az, ami nem az? Mi fér bele a kánonba? Lehet, hogy ami mellébeszélés és áltudomány az egyik oldalon, az az igazán intézményesített, jóváhagyott, követhető és követendő gondolatrendszer a másik oldalon? Elkerülhetetlen, hogy a művészetek és a tudomány terén valamelyik politikai oldalról kiindulva, elindulva, és oda minduntalan visszaérkezve, gondolkozzunk? Hol marad a tudomány objektivitása és a művészet általános, emberi, kételkedő, kérdezésre ösztönző lényege?
Az, ha az embernek ikertestvére van, nemcsak a „majd eljátsszuk egymást, és kicselezzük a világot” helyzetek sokasága. Ennél jóval árnyaltabb a kép. Benne van az összenőttség, a mindenáron egyenlőségre törekvő szülők, és igen, előbb-utóbb megjelennek a fiúk is, akik aztán végképp felforgatják két ikerlány életét.
A kiüresedés nem feltétlenül negatívumot jelent. Lehet ez a rákészülés arra, hogy nyitottak legyünk valami újra. Talán ahhoz, hogy egy ismeretlen ember iránt bizalommal legyünk, vagy rászánjuk magunkat valamire, amit nem próbáltunk addig, nem is történhet meg egy, előzetes kiüresedés nélkül? Aztán ott van még a cikkben említett ősbizalom? Honnan van, ha van, ki iránt van ősbizalmunk? Bízunk-e annyira a másikban, hogy elfogadjuk a hozzánk való bizalmát?
Ördög Nóra és öccse, Árpád mesél a gyerekkorukról, a különbözőségükről, arról, hogy miért is egészítik ki egymást. Igazi öröm hallgatni ezt a két, nagyon különböző, és éppen a különbözőségéért nagyon szerethető testvért!
Akár hiszik, akár nem, nem minden tini mobilfüggő. Van, aki olvas a buszon, vonaton, vagy, igen, bármilyen hihetetlen, tanul. Olyan is van, aki talán éppen azért nem ereszti el a telefonját, mert egy felnőtt sincs körülötte, aki szánna arra pár percet, hogy igazán ráfigyeljen.
